Emellett hadászati eszközökben is előszeretettel alkalmazzák őket, és a különböző, feltörekvőben lévő zöld technológiák is a ritkaföldfémekre támaszkodnak. Így pedig az sem meglepő, hogy az irántuk támasztott kereslet 2030-ra közel megduplázódhat – ennek pedig ismét Kína lehet a legnagyobb haszonélvezője.
Az ázsiai óriás már régen felismerte, hogy komoly hasznot hozhatnak a konyhájára a jelentős ritkaföldfém készletei. Teng Hsziao-ping, a Kínai Kommunista Párt vezetője már 1992-ben úgy nyilatkozott, hogy „a Közel-Keletnek olaja van, Kínának pedig ritkaföldfémei”. Habár Kína „csak” a világ ismert készleteinek kicsit több, mint egyharmadával rendelkezik, ezek gazdaságos kitermelhetősége szinte behozhatatlan előnyt biztosított számára az elmúlt években.
Az elmúlt hetekben pedig egyre több autógyár volt kénytelen leállítani a termelését
átmenetileg a világgazdaságban, mivel félvezető-hiány alakult ki. A hazai autógyártók is chiphiánnyal küzdenek, ezért van különös jelentősége annak, hogy mely gazdaságok uralják a világgazdaság erőforrásait – ugyanis ők hozzák a gazdaság jövőjéről szóló döntéseket is.
„Igaz, a pandémia márciusban és áprilisban még érezhetően betett a félvezetők piacának, az év további részében ezt bőven ellensúlyozta a kereslet oly mértékű növekedése, ami felforduláshoz is vezetett” – írta a Magyar Nemzet.
A ritkaföldfémek, mint a chipek (vagy félvezetők) alapanyagai a modern, digitális világ nélkülözhetetlen kellékei, így nem csupán gazdasági kérdés, hogy mely országok rendelkeznek felettük. Ennek a problémának esett áldozatul legutóbb a romániai Dacia.
A háttérben a Magyar Nemzet szerint a járműipar és a mobileszközök gyártóinak küzdelme sejlik fel a chipekért, hiszen mindkét terület egyre több félvezetőt igényelne. A háttérben pedig ott találjuk Kínát is, ahol minden bizonnyal nem bánják, hogy a ritkaföldfémek jelentős készleteit sikerült megszerezniük.
(MTI, Makronóm, címlap: MTI/EPA/Martial Trezzini)